Történt ugyanis, hogy beköszöntött a munkahelyen a nyári időszak. Ilyenkor új kaják, új kávék, új milkshake-ek meg jégkásák stbstb jönnek be és szokott lenni ilyenkor egy csapatmegbeszélés. Ez a csapat meeting nem a megszokott keretek között zajlott, hanem egy másik costával egybekötött kis iszogatós röhögcsélős buli lett tulajdonképpen. Az ottani üzletvezető egy baromi harsány és idióta csaj, aki azzal indított, hogy na van fehér meg rosé bor, sör, nameg van vodka, de abból legyünk szívesek hagyni neki is meg majd a meeting végére, mert pár jégkását kipróbálhatnánk úgy, hogy rakunk bele vodkát. :D És ezt szépen meg is tettük persze.
S-nek már nem volt busza haza, olyan későn végeztünk, így GY fölajánlotta neki, hogy hazavisszük kocsival, aztán utána meg engem is hazadob, mert ugye egymással szemben lakunk. Hazavittük S-t Buckinghambe (én ennek nagyon örültem, mert Buckinghamben lakik a srác aki nagyon bejön és hiába volt sötét meg tudtam h biztos nem fogok találkozni vele, de azért na, megyek oda, vuhu :D plusz imádok kocsikázni, meg hát ugye én voltam az egyetlen, aki rendesen ivott is a meetingen (GY nem, mert ő vezetett), szóval ugráltam örömömben, hogy végre kocsikázunk és juhúú meg váádejó).
Hazafelé aztán képzeljetek el egy ilyen M0-ás kaliberű autóutat, 2*2 sáv, kordonnal vagy micsodával elválasztva. Megyünk nagy nyugodtan hazafelé már, mire észreveszem, hogy mintha valami nem stimmelne, mert a belső sávban, ahol mentünk, ott jön velünk szembe egy autó. Elkezdtem ordibálni GY-nek, mert az meg annak ellenére is, hogy kontaktlencsés, nem lát. Fáziskéséssel ő is észrevette és annyira megijedt, hogy elrántotta a kormányt, mire elkezdtünk csúszkálni, pörögni, akkor behajtottunk a susnyásba, fa-bokor-bokor-fa-fa-fa-bokor-fa mire megállt az autó. Remegtünk mint a kocsonya, úristen, jól vagy, van valami bajod blabla. Aztán mondja GY, hogy mi van ha felrobban a kocsi, én meg ordibálok, hogy akkor kifelééééé! Na, ennek ellenére 2 másodperc múlva már bent voltam, mert nem találtam az ÁJFÓNOM és engem ez idegesített a legjobban. A cigim persze elfogyott, de megállt 2 srác, akik utánunk jöttek és látták a belesetet. Láttam, hogy egyikük cigizik, mondom adj már légyszi egyet. Erre odaadja a dohányt meg a papírt, h tekerjem meg. Mondom ember, remegek, mint a kocsonya, tekerd már meg kérlek, én addig arrébblépek kettőt és leguggolok pisilni a nagy ijedtségre. Kiértek a rendőrök is, de azért voltak olyan gyorsak, mert több bejelentés is érkezett, hogy valami barom a forgalommal szemben vezet az A5-ösön.
Ja, gondolom mondanom sem kell, hogy nem állt meg a szembejövő.
Ha a magyar rendőröknél van hülyébb állatfaj, akkor az az angol rendőr. Úgy cirka háromnegyed óra ácsorgás és fagyoskodás után jutott eszükbe, hogy na meg kéne kérdezni azért, mi ennek a két hülye picsának a neve, születési dátuma meg telefonszáma. A kocsi egy fán állt meg, onnan a rendőr valahogy levezette az útra, de valami csöpögött belőle. Basszus vagy 10 percig világítgattak a lámpájukkal, hogy honnan folyhat az a valami meg mi lehet az, mire úgy fölidegesítettem magam, hogy belenyúltam a tócsába, megszagoltam a kezem és közöltem, hogy ez ablakmosó folyadék csak. Még az orruk alá is nyomtam, hogy szagold meg agyhalott. És akkor mintha ez a kis jelenet meg se történt volna, ők is beletapicskoltak és közölték, hogy ennek szappanszaga van és ez az ablakmosó lesz. Én addigra már olyan idegbeteg lettem, hogy magyarul kezdtem el nyomni nekik, hogy ti fasz agyhalott banda, hát nem hiszem el geci, hogy hogy lehet valaki ilyen hülye, mint ti.. Kibaszott hasznavehetetlen banda bazdmeg.. Aztán a roncs autóval hazavezetett GY, majd másnap közölte, hogy sötétben egész jól nézett ki az autó, de világosban olyan roncs, hogy a szerelő közölte vele, hogy ezt nem lehet biztonságosan megjavítani, úgyhogy legyen szíves elbúcsúzni tőle, mert ez megy a bontóba.
Egyébként egy karcolás, lila folt, SEMMI nem volt rajtunk, úgy szálltunk ki a kocsiból, mintha csak egy biztonságos parkolás után szállnánk ki. Hatalmas mázlink volt. Karambolozhattunk volna frontálisan, valamelyik faág dönthetett volna úgy is, hogy a szélvédőn keresztül belénkáll vagy valami. De iszonyú szerencsések vagyunk.
És itt jön a piros rész, ami a már kevésbé szerencsés, de annál viccesebb esténkről szól Pajzánkával.
Sosem voltam még bulizni itt Angliában, gondoltam ennek véget kell vetni, legalább egy kommersz populáris rádió1-es, hangos zenés pubba lötyögjünk már legalább. Ki se csíptem magam, úgy voltam vele, hogy ott rohadjon meg az összes mindenki, én nem fogok miniruhába meg kurva magassarkúba tetszelegni senkinek. Fölvettem az egyik farmerem, kockás ing, a 3 fontos primark-os cipőm, kis smink aztán usgyi. Bementem Pajzán munkahelyére, diszkréten ledobtam magam a fotelbe a bárrészen, rendeltem 2 koktélt, majd megvártam Pajzit. Végzett, de vagy fél órát készülődött.. Majd szétuntam az agyam, ezért elkezdtem olvasgatni az itallapot. Látom, hogy 5 tequila 10 font. Odamentem, mondom a fiúknak, hogy én ezt kérem. Aztán mondja az egyik h ez 11 font valamennyi lesz. Hé, ember. Nézd már mg a kurva itallapot, mondom max 10 fontot fizetek ezért, de tudod mit? Még ebből is adjál nekem árkedvezményt. Olyan jól sikerült ez a kis hisztim, hogy P főnöke odajött, és visszaadta a 10 fontosomat, hogy rendben, ez a kör ingyen volt. Fíí mondom, köszi, én is így gondoltam. Ott aztán ajánlgatott még italokat, de mondtam, hogy nem, köszi, ez bőven megtette. Aztán átmentünk a szemben lévő pubba. Kurvajó hangulatban, egyik pia után a másik, táncikolás minden. A baj akkor történt, amikor egy punk fiú mellé beálltam a pulthoz kérni a következő kört. Mert az a fiú annyira részeg volt, hogy elkezdett velem veszekedni, hogy de ő mindenáron meg akar hívni piára. Már annyira idegesített, hogy mondtam, hogy jó. De egy feltétele azért van. Azt a baszottnagy tequilát meg a jégert legyek már szíves lehúzni vele. Fúj. Soha többé nem iszok jégert. Elkezdtem öklendezni. Akkor azért még küzdöttem, visszamentem táncolni talán, de képszakadás. Csak kóvályogtam a wc-tánctér-kinti rész vonalon. Mire úgy gondoltam, hogy hazamegyek. Pajzánnak még írtam egy sms-t, hogy a "várjálrózsi" (waitrose) előtt várom, de csak feketeség meg ilyen buzi képek ugranak be, hogy hányok meg nem vagyok magamnál. Nagyon sokat ittam,lényeg, hogy jött végre P meg a taxi is én meg diszkréten a kistáskámba köpdöstem ami még ki akart jönni. Hazaértünk, kiszállok a kocsiból, veszekedés, hogy a hátsó vagy első ajtón menjünk be. P keresi a kulcsot, nyitja az ajtót, én pedig valami oknál fogva azt gondoltam, hogy a rózsabokor majd milyen tuti biztos támaszték lesz nekem, miközben hányok. Az hagyján, hogy tiszta seb a kezem a rózsatövisektől, de a bokor se volt biztos támaszték így arccal előreborultam. Legalábbis ezt gondolom, mert nem emlékszem rá. P is csak annyit mondott, hogy mire kinyitotta az ajtót és visszafordult, a fejem már a küszöb alatt volt. Szóval én ilyen beton/küszöb kombóra gondolok, amitől ilyen lett a fejem:
Reggel fölkelek, fáj az arcom, áh mondom biztos semmi gáz, megkarcoltam csak, elmegyek pisilni. Visszafekszek. Fölkelek megint, addigra P is ébren. Mondom neki, h Te, fáj az arcom, mi történt. És akkor elmesélte, én meg megnéztem. Hát mondanom sem kell, hogy laza szívroham és ilyen sírós röhögőgörcs kapott el, hogy basszki, mekkora este volt, milyen jó poén, majd mesélem a gyerekemnek is milyen állat anyja volt stb.
Minden barátomnak fenomenális napot sikerült okoznom azzal, hogy megmutattam nekik az arcomról a képet. Anyukám már nem volt annyira büszke rám. Apa sem, azzal kezdte, hogy ha meglátogat még jobban szétver, mint ahogy most kinézek, de ő aztán röhögésbe fojtotta az "ez a lány egyre hülyébb lesz bazdmeg" becenevű bánatát.
Szóval most agyonsminkelve járok dolgozni, bár a vevők feje azért még így is priceless mikor meglátják az arcom :D Szabadidőmet pedig fagyasztott csirkemellel az arcomon/szememen töltöm.
Ti azért vigyázzatok magatokra, én rosszalkodok helyetettetek is ;)
