2012. november 26., hétfő

Long story short

Ma végre véget ért az az 5 hónapig tartó rémálom, amibe majdnem lelkileg összetörtem. De nem csak én, és nem csak a családom, hanem Frodóék is.

Történt, hogy ugye itt lakott már 5 hónapja full ingyen ez a család. Annyira ingyen, hogy még szívességet sem tettek nekem, amikor lerobbant az autóm és nem tudtam hogy dolgozni menni.

Semmi baj, csak ma teljesen elvesztettem az agyam, elpattant az összes feszülő cérna..
Megbeszéltük az albérletes ügynökünkkel, hogy legyen szíves hirdesse meg a lakásunkat idő előtt (áprilisban jár le a szerződésünk elvileg), mert mi el szeretnénk költözni egy nagyobb lakásba a biznisz kedvéért (hogy elférjen a nyomtató a nappaliban). Igazából azért, hogy végre meg tudjunk szabadulni tőlük, de ha erről tud az agent-ünk, bajba kerültünk volna.
Írtam ma reggel vagy tegnap este az ügynöknek, hogy hogy áll a dolog az egésszel, volt-e már érdeklődő stb. Jött a válasz e-mail, hogy hát ő ezt az üzenetet nem is érti, mert a mi lakóink közül valaki (nyilván nem mi, akik meg akarunk szabadulni a piócáktól) felhívta őket és megtiltotta, hogy meg legyen hirdetve a lakás. Nekem tényleg teljesen elpattant az agyam, elkezdtem remegni az idegességtől, hogy MICSODAA, ilyet meg mernek tenni, mikor MI teszünk szívességet NEKIK..
Apa átment a szomszédba, ahol voltak, hogy rákérdezzen erre az egészre, miközben én fölhívtam a főnököm, hogy sorry, nekem ki kell pakolnom az egész lakást, és nem fogok tudni bemenni dolgozni. Szerencsére talált embert helyettem, innen is köszi Angyalnak (bár nem tud magyarul, mindegy is). Tehát elkezdtem kipakolni a cuccaikat a lakásomból, direkt a kertbe, hogy ne tudjanak semmi kifogást találni. Apának közbe mondták, hogy hát mit képzelünk, ők nem hívtak senkit stb, de hogy lehet az ügyvédük volt...... Apa mondta nekik, hogy rendben, csak hát a lányom már pakolja kifele a cuccaitokat, eléggé kikelt magából.
Jött Gabika (feleség), mindennek elhordott persze, hogy én milyen bunkó vagyok, nem köszönök és barátai.. Apa meg nézett kerek szemekkel, hogy hát azért mégiscsak az én lakásom, ők itt senkik, tehát nem is értjük a felháborodásukat.
Mindenesetre Gabi kihívta a rendőröket, holott Apa kérte, hogy ne, meg miért így kell minden hülyeséget megoldani, hogy ránk hívják a rendőrt minden egyes alkalommal, amikor problémájuk van velük. Akkor még Gabi se tudta, hogy igazából NEM RÁM, hanem MAGÁRA hívja a rendőrt.
Történt ugyanis, hogy a bicajos rendőr megérkezett, aztán egy autóval, majd még egy autóval. 3-an jöttek. Mindegyiküknek elmeséltem, hogy mi a helyzet. 5 hónapja itt vannak, azt hazudta a férj, hogy csak 3 napig marad, közben felséggel együtt jött, majd augusztusban a gyerekeket is kihozatta, holott nem szabadott volna, de hát itt sem voltam, mert haza kellett mennem júniusban Magyarországra stb. Az egyik erélyesebb autósrendőr rám nézett, hogy akkor én most azt akarom, hogy ne lakjanak itt? Mondtam, hogy természetesen igen (akkor már kisírt szemekkel és társai). Erre egy ilyet szólt: hát akkor ha nem akarom, hogy itt lakjanak, akkor fogjam meg a cuccaikat, és rakjam ki. Kikerekedtek a szemeim. Odamentem a másik 2 rendőrhöz is, hogy ez most komoly? Mondták, hogy igen, komolyan, akkor kezdjük el kihordani a cuccokat.
Még most sem fogjuk föl, hogy végre megtörtént, amit szerettünk volna.
Körülbelül 2-3 órán keresztül pakoltuk MI a cuccaikat, mert ők nem jöhettek be a házamba. Gabi jött azzal, hogy azért hívja a rendőrt, hogy tudjuk, hol a helyünk, meg - idézem - "ez itt Anglia, itt te nem nyúlhatsz a cuccomhoz". Nos, mint kiderült, ő nem nyúlhat a cuccához, csak én pakolhatom ki. Sőt, a rendőr még rám is szólt, hogy hát ne az én pakolóhelyemre és házam elé pakoljam a cuccaikat, hanem mondjuk a szomszédé elé. Én ebben a pillanatban olyan boldog voltam. Apa még 3 óra után az utolsó szemeteszsákba pakolt cuccokkal a kezében sem hittel el az egészet. Akkor realizálódott benne a helyzet, mikor az első kulcsot a rendőr visszaadta nekem. Persze elkérte Gabiéktól, mert szóltam, hogy megtagadták, hogy visszaadják a kulcsom. A rendőr ki is próbálta, hogy valóban az a kulcs-e az, nehogy csaljanak.

Tehát visszakaptam a kulcsom, és végre azokkal az emberekkel lakom együtt, akiket SZERETEK és ISMEREK. Nem ISMERETLEN, INGYENÉLŐ, PIÓCA, BUNKÓ, VELEJÉIG ROMLOTT ÉS GONOSZ "emberek". Csak azt sajnálom, hogy a gyerekeiknek ilyen példát mutatnak. pedig a kislányukat nagyon szeretem. És én képes voltam a szabadnapjaim arra áldozni, hogy takarítsak 4-ük után, hogy elmenjek házakat nézni nekik, velük és hogy a lányukat megvárjam és elmenjek kettesbe vele vásárolni. Szívesen elvittem vásárolni a kislányt, mert nagyon értelmes és okos, szerencsére semmiben sem hasonlít az anyjukra, a gyerekekkel mindig is kedves voltam. De az, hogy semmilyen szívességre nem képesek, úgy, hogy tényleg 5 hónapja úgy élnek itt ingyen, hogy sem a lakbérbe, sem a rezsibe nem szállak bele és még megfenyeget a feleség, hogy kitépi a számon át a beleim, ha leveszem a fűtést és Krisztián, a férj is félrelök a laza 130 kilójával, mert elállom az útját, hogy ne menj be a lakásomba.. Hát ne haragudj.

A rémálomnak vége. VÉGRE
VÉGE

Köszönöm minden kedves ismerősömnek a lelki támaszt, nagy szükségem volt rátok. Imádlak Titeket. Ja, és Apa pedig az angol rendőröket!

xoxo, TA

2012. november 9., péntek

Rövidentömörenmetró

Rég nem írtam már. Bocsi. Időm se nagyon van, mert már dolgozó kislány vagyok. Meg fáradt kislány is. Meg Apukám is nálam volt és jártunk keltünk mindenfelé, mikor ráértem.

Még mindig nem kaptam fizut. Elvileg hetente fizetnek, gyakorlatilag meg először nem fogadott el a rendszer, mert nem volt national insurance-em. Ahogy megkaptam, a rendszer engedélyezett és elvileg ma kellett volna megkapnom az egész eddigi bérem. A payslip (az a papírocska, amin írják, hogy mennyit kapok, miket vonogatnak le mire stb) megjött ma, ki is nyitottam, de 0, azaz NULLA volt az egyenleg vagy micsoda benne. Nem igazán értettem, hogy egyrészt a főnök miért mondta h pénteken már lesz fizum, másrészt hogy akkor miért kapok ilyen payslipet, ha pénzt meg nem.. Végülis annyira nem baj, jó lesz az ha jövőhéten egybe megkapom az egészet, muhaha, jóóóó sok money :)

Ma nagyon jó napom volt egyébként a munkában, mindenki egyre barátságosabb. Nem tudom miért, de ma mindenki normálatlan is volt és egész nap kb csak vihogtunk egymáson. A kisfőnök, legyen Gyémánt a neve, mondta Skarlátnak és Angyalnak, hogy döntsék el, ki takarít ma slozit (mert tegnap én takarítottam, szóval én kiestem, jajj de kár :D). Erre kő-papír-ollóval S ollót, A meg papírt mutatott. A úgy megörült neki, hogy nyert, hogy szinte hallani lehetett, ahogy leesett neki, hogy na bazdmeg az olló vágja a papírt, húzhatom föl a gumikesztyűt mégis és mehetek wc-t pucolni. Nagyon mókás volt, az a fej, amit vágott, először örömmel az arcán aztán meg a húbazdmegdehülyevagyok.. :DD
Röhögtünk még azon is, hogy S kutyája beteg, mert megevett egy injekcióstűt. Ez nem vicces igazából, hogy a kutya beteg, csak maga a tény, hogy milyen gyökerek már ezek a labradorok, hogy ilyeneket csinálnak. Gy megjegyezte, hogy a labrador amúgymeg a wc-papír reklámban is van, mire jött az oltás, hogy dehát ez fekete labrador, jóó?
Jajj és képzeljétek, A nem vágta a tejszínhab-patronosdit :D Normális tejszínhab van nálunk a kávézóban és mikor szedte szét meg cserélte ki a tejszínt meg a patront, akkor kérdeztem, hogy szívott-e már ilyen gázt. Erre megrökönyödve h mivaaaan? Aztán rövid sztori arról, hogy szétvihogod az agyad tőle, a fogorvosok is használják, nevetőgáz blablabla. Mondtam, hogy azért ne legyen junkie, meg nem azt mondom hogy próbálja ki, de vicces dolog. Meg hogy valami kommerszet is mondjak: YOLO :D

Amíg itt volt Api, voltunk london szitiben is. Az Euston stationnél van egy mélygarázs, ahol egész napra 10 font a parkolás (ez ahhoz képest olcsó, hogy a belvárosba egyrészt nem mehetsz be, mert megbüntetnek; másrészt meg jóval drágább az utcán parkolósdi). Onnan pedig még gyalog sincs messze semmi. Elsétáltunk a Sohon át a Picadilly-ig, onnan a Green parkon átvágtunk és megnéztük Bözsi palotáját, aztán elkezdett esni kemény 2 percig az eső, de nem volt baj, mert bementünk valami kortárs galériába, ami borzasztó gagyi volt. Pofám leszakadna, ha művészetnek kellene neveznem egy olyan asztalra pakolt bolhapiac-szerű valamit, amin plüssállatok 0,33-as kólás alumíniumdoboz és újságok meg mindenféle szir-szar alkot valamiféle elvont agyament beteg "kompozíciót".
De mindegy is, az eső elállt, mi meg caplattunk tovább a Trafalgar térre. Hát ki voltam akadva. Amikor általánosban voltunk a sulival, olyan nagynak tűnt, meg tele volt galambbal. Most meg vagy összement és a galambok is eltűntek, vagy én nőttem kurvanagyot, de tök kicsi volt. Kb így érezhetett Gulliver is, vagy nem tudom.
Bementünk valami kisboltba is. Lottóztunk :D Mivel a múltheti sorsoláson nem nyertünk, így lehet hogy ezen a héten kihúzták a számainkat és igazából már miiliárdos vagyok, közben meg itt várom a kis fizetésem, ami hangyafasznyi a 99 millió fonthoz képest. Apa szerint egy hétre kihúzna a szarból. Szerintem van az 2 is.
A British múzeum felé véget is ért az utunk, mert hiába sütött a napcsoka, lefagyott a fejünk a hideg széltől. Persze hazafelé szokás szerint dugó volt, de már meg sem lepődtünk rajta.

Nem tudom, mit mesélhetnék még. Hulla vagyok, a lakók most normálisabbak (Apa beszélt az agyukkal, hogy azért ésszel legyenek), bár még mindig itt vannak. Holnap mennek háznézőbe. Mondtam nekik, hogy ha kell, elmegyek én velük, beszélek én helyettük, telefonálgatok tökömtudja, csak haladjon már ez a faszom procedúra.

Valószínűleg itt fogom ünnepelni a szilvesztert (a karácsonyt is sajna, mert ugye direkt a karácsonyi hajtás miatt lettem fölvéve). Tehát, amelyik édes kis csöpp barátom igényt tartana arra, hogy kijön és itt iszunk egymás egészseggére december harmincegyedik napján, az írjon. Doloresz már jelezte a részvételi szándékát. Időben döntsetek, mert a repjegy annál olcsóbb, minél előbb megveszitek. Apa mondta, hogy lehet ő is kijön Anyucimmal, tehát ha dolgoznék is, biztos nem unatkoznátok (bár ha kibaszlak a plázában titeket, ellennétek, mint a befőtt, még ha 8 órát is dolgozok egy nap).

Ennyi volt mára, muszáj pihennem. Holnap szabadnap, juhúú :)

xoxo,
TA

2012. október 19., péntek

Costa

Ma voltam jobinterjún, és marhára féltem, hogy mi lesz, ezért bemagoltam az összes kávéjukat a honlapról, hogy miben mi van, ilyenek :D
Persze erre rohadtul nem volt szükségem, mert bementem, leültem a főnök csajjal, mondta, hogy hát ő igazából úgy interjúztat, hogy megnézi, hogyan dolgozok. Adott inget meg köténykét, azt szépen fölvettem és mentem is dolgomra. Pakolásztam az üres tálcákat meg poharakat, alátéteket, aztán azokat bepakoltam a mosogatógépbe, ami kb MÁSFÉL perc alatt elmossa a cuccokat. Nagyon durva, nem hiszem el, hogy ennyi idő alatt tiszta lesz egy pohár.
Aztán bejött a főnök, és mondta, hogy föl vagyok véve, és 10 éve dolgozik itt és ő már ennyiből leszűrte, hogy kellek neki. Most nem tudom, h akkor part-time, temporary, vagy full-time-ra vesz-e föl, de holnap kiderül. :)
Aztán a grill-részhez értem, ami abból állt, hogy a szendvicseket, panniniket stb berakjam a grillrácsra, majd 4 perc után tányéron kivittem a vendégnek. Ami nagyon meglepett, az az volt, hogy nem érhetek kézzel a kajához, hogy kettévágjam, pedig marhára életlenek ott a kések. Szólt a főnök, hogy ilyet nem kéne, és hogy vegyek el egy új kaját. Mondom és amihez hozzáértem, azzal mi van? Hát, kuka. Etiópiában meg éheznek. Sőt, már Magyarországon is....
Amitől kicsit leblokkoltam, az a kassza volt. A monitoron konkrétan 63 ezer féle felirat, amiből meg kell találnom azt a bizonyosat.. Meg a pénz. Nagyon nem vagyok még hozzászokva ehhez az aprópénzhez, hogy melyik melyik.
Szóval ennyi volt. Mindenki nagyon kedves volt, a munkatársak, főnök, még a vendégek is aranyosak voltak és türelmesek :)
Mára ennyi, holnap megint megyek, akkor már fizetés is jár mellé :D

2012. október 16., kedd

Jehova tanúi

Ma kopogtak az első ajtón. Ordibálom - angolul -, hogy gyere a hátsó ajtóhoz, de baszott jönni, így én mentem ki. (Rendes olvasók tudják miért nincs kulcsom az első ajtóhoz, ugyebár.)
Egy magas degenerált hallássérült állt ott meg egy bespeedezett ázsiai kislány, aki fosta a szavakat egymás után, hogy tudniillik, ők itten most a Jehova Tanúi és, ők minden vallást meg hitet tisztelnek, és hagy adjanak egy ilyen meg egy amolyan újságot. Mondtam a kislánynak, hogy ne fáradj, ateista vagyok és nem hiszek a ti so called istenetekben, nincs rá bizonyíték, hogy létezik, egyáltalán pasi-e vagy nő?! De nem is érdekel, ne fáradj.
Erre ő még tovább szarta a mondandóját a száján keresztül, míg felhozott nekem egy olyat, hogy az AGYAMAT sem látom, honnan tudom, hogy létezik. Itt már fogtam a fejem, hogy miért kell nekem még az eddigi gondjaim mellé ilyen hülyéket küldeni. Nem akartam neki mondani, hogy figyumár, akarod, hogy a haverod fejét itt a patkán szétkapjam seperc alatt, hogy te is megbizonyosodj, hogy az agy létező dolog? :) Aztán volt egy olyan gondolatom, hogy előadom azt a történetet, hogy "igazából volt egy súlyos agyműtétem, miközben végig ébren voltam, és monitoron néztem, ahogy turkáltak az agyamban. Azért volt fontos, hogy ébren legyek, hogy semmilyen további károsodás ne érje az agyamat." Erre azért kíváncsi lettem volna, mit kontrázik, gondolom semmit. :D
Jött utána valami hülyeséggel, hogy ha veszek magamnak egy majmot, akkor abból 10 év múlva nem lesz ember. Mindezt arra alapozta, hogy én a Charles Darvin szerinti evolúciós elméletben hiszek. Na itt fogyott el végképp a türelmem, és elmagyaráztam neki, hogy tudod ez nem évtizedek alatt, hanem évmilliók alatt alakult ki. És bár ne történt volna meg, mert akkor te most nem szívnád itt előlem az oxigént. És fogy, úgyhogy tipli.
Nem tiplizett, de hála Apukámnak, csörgött a telefonom, amit alig engedett fölvenni a kis rizszabáló, mert meg akarta beszélni velem, mikor jöhet legközelebb és hogy reméli, hogy még beszélgethetünk. Mondtam, hogy nem hiszem, azzal hátat fordítottam és elköszöntem.
Apa persze mondta, hogy mi lenne, ha legközelebb szimplán csak azt mondanám, hogy zsidó vagyok, szorri. De abban nincs kihívás. Legközelebb már szcientológus leszek, és ha azután a science fiction után is jönnének, már tényleg Shalommal köszönök majd!

2012. október 11., csütörtök

Nem szívesen látott vendégek

Igazából nincs kedvem még egyszer leírni az egész sztorit, amit Anyukámnak már leírtam, ezért bemásolom ide nektek. Hátha kicsit elhűltök.

Alapsztori annyi, hogy Apa és Frodó még nyár elején megengedték egy ismerősüknek (nem barát, ISMERŐS), hogy 3 napot eltöltsön az itteni lakásban, és utána megy tovább a barátaihoz Lutonba. Nos, ez úgy alakult, hogy hozta az asszonyt is, majd augusztusban a gyerekeket is kiköltöztette és még mindig itt vannak.
Szombaton valószínűleg a rendőrségre is be fogok menni, hogy onnan is kérjek tanácsot, mit tehetnék azügyben, hogy elmenjenek végre, mert bár írtunk egy papírt, hogy 21-én ki kell költözniük, nem tudom, hogy ez mennyire fog megvalósulni :)

Tehát a levél (nem minden részlete közölve, szorri):

"most ott tart a helyzet, hogy a fontos papírokat mappástul beraktam a kocsiba, mert az az egyetlen hely, amit zárni tudok.
ma a 6. figyelmeztetésem után se adták vissza a bejárati ajtó kulcsát, holott nekik is van hátsó ajtós kulcsuk; nekem pedig így csak az van, és nehogymár ÉN, aki itt lakok, kelljen a hátsó ajtón közlekednem.
ma reggel 10-től délután 4ig takarítottam. takarítottam? TRÁGYÁZTAM 4-ük után. a fürdőszoba meseszép lett, bele is ültem egy kád forró vízbe, most először mióta itt vagyok, mert most, hogy kitakarítottam, biztos vagyok benne, hogy semmit nem fogok elkapni tőlük.
aztán voltak valami szerelők, akik a padlásfeljárón csináltak valami szigetelést, azok után is persze én porszívóztam.
a függönyöket és az összes ágyneműhuzatot is kimostam, h Apáék ne abba a fél éves büdösbe feküdjenek már. a gond csak annyi, hogy nem tudom hova teregetni őket, mivelhogy a ruhaszárítóm is a gabikáék cuccával van tele. jobbhíján a lépcsőkorlátra terítettem mindent. ahogy leszedi a cuccát ez a hülye primitív kurva, rögtön hozom föl a szárítót a szobámba. 2 doboz cigi helyett mondjuk vehetne egyet maguknak. sok doboz cigi helyett meg mosógépet. még több doboz helyett meg kijött volna már a saját lakásuk havi bérlete.....
a lépcső alatti herripotterből kirámoltam mindent, ott is fölporszívóztam, de gondoltam geci leszek, és csak a saját cuccunkat rámolom vissza. a 6millió dobozuk most a nappali közepén áll. nem ott lenne, ha megtették volna, amit kérek: vigyék ki a kertben lévő kisházba. krisztián válasza annyi volt, h majd holnap, ő fáradt, egész nap rohangált. én meg egész nap UTÁNUK takarítottam, ugye az biztos nem fárasztóbb, mint a kocsiban ülni?! gabi meg megfenyegetett, hogy kihívja a rendőröket, h már most ki akarom baszni őket, nem tudok várni 10 napot? mondom hé, én nem téged doblak ki, hanem arra kértelek, hogy a cuccokat vidd ki a faházba. de hogy el fog ázni. EMBEEEER! van teteje, nem ázik el. gyökerek.. nemet mondott a kérésemre, szóval otthagytam mindent a nappali közepén, mondtam, h a herripotterbe nem fér el, és kész. (elférne a fele, de akkor megint, mire ki akarok venni valamit vagy mire előszedem a porszívót, ki kell pakolnom mindent. meg a nagy faszt!)
szóval, ez a helyzet, Anyukám.smile nem túl rózsás, de a biztonság kedvéért szomszédasszonnyal szombaton bemegyünk a rendőrségre és kérek tanácsot onnan, hogy mit tudok csinálni, mert félek, hogy 21-ig nem fognak elköltözni (főleg mert még alá sem írták a papírt.)
puszi, és drukkolj!"


UPDATE: hazajöttek, nem hajlandóak visszaaadni a kulcsomat, mondván, hogy ha a hátsó ajtón közlekednének, akkor a gyerekek sarasak lesznek. Kérdeztem, hogy mégis hogyan, mikor aszfalt van végig meg le van rakva a kert ilyen járólap betonnal.. Ja és a papírt sem írták alá, mondván, hogy nem hivatalos. szombat helyett HOLNAP rendőrség :)

xoxo, TA

2012. október 7., vasárnap

halloween-para

Ma rengeteg helyen voltam a vendégeinkkel, mert ők is látták, hogy eléggé le vagyok törve, ezért rám parancsoltak, hogy na nem maradok itthon, menjek el velük erre-arra. Igazából jót is tett ez a kis kiruccanás. Nem csak azért, mert sütött a nap és jó idő volt, hanem mert egy csomó új helyet/boltot fedeztem föl magamnak.
Az Asdában tök jó ruhák vannak, főleg a gyerekruhák. Bárcsak lenne valami pici unokahúgom, akire el tudnék szórni egy vagyont. Bár van így is 2 nagyon édes, de ők már nagyok, rájuk nem lehet bármit adni, mert már van saját véleményük. DOLORESZ barátnőmnek melegen ajánlanám a kijövetelt, hogy a kis lurkónak vásároljunk mindenfélét. Itt azért vettem a biztonság kedvéért egy teregetőkosarat, mert olyanom még nem volt.
Aztán az Asda/IKEA vonalon haladva található egy másik Tesco extra, ami annyira nem izgi, mint ami mellettem van, de itt találtam tányér/evőeszköz lecsöpögtetőt legalább, amire be is ruháztam.
Ezen boltok között el van dugva (na jó, nem is, csak eddig még nem vettem észre) egy Next Clearance, ami annyit tesz, hogy csak leértékelt ruhák vannak, de dögivel. Láttam egy gyönyörűséges felsőt, pont, amilyenre vágyik a szívem, de nem vettem meg. Persze egész nap ezen jár az agyam, h mekkora hülye vagyok, de annyi ruhám van, felesleges. (Nem is felesleges, mert ez ilyen csini, tojáshéj színű tök jó anyag, flitteres gallérral, pont ami most a divat és masnival az elején.)

Ha már a hisztit, amit a 2 énem próbál egymás közt lerendezni, befejeztem, haladnék is tovább a HALLOWEEN-es témára. Az hagyján, hogy a boltokban már csomó karácsonyi díszt meg ilyen bullshit baromságot lehet kapni, de most a nagyonmenő a halloweeni csoki-cukorka-jelmez.
És tulajdonképpen ma realizálódott bennem a dolog, hogy én már nem Magyarországon vagyok, ahol minden angolszász buta ünnepecskét lenézünk, hanem itt ezen az esős szigeten, ahol ténylegesen beöltöznek a gyerekek valami félelmetesnek és jönnek, h "Csokit vagy csalunk!", aztán ha nem adsz nekik csokit, konkrétan wc-papírba tekerik a házad bazdmeg. És mivel ez a faking Lila-akácköz 6millió gyerekkel, ahol lakom, egy vagyonba fog nekem ez kerülni, hogy az összes kis gyökeret ellássam cukorkával meg csokival.
DE! Nagyon leleményes egy csaj vagyok, mert kitaláltam, hogy leoltok majd minden villanyt és bezárkózom a házba. Aztán rájöttem, h neeeem, tudok én ennél is szemetebb lenni, a hátsó ajtón kisurranok egy lepedőbe vagy wc-papírral körbetekerve és jól ráijesztek a gyerekekre, akik az első ajtón arra várnak, hogy majd én ajtót nyitok és bájos mosollyal teleszórom a kis bödönjüket a méregdrága cadbury's csokoládékkal.
Persze ahogy ismerem magam, tökre izgulni fogok, hogy egyáltalán majd jönnek-e a gyerkőcök, ezért sanszos, hogy az lesz a szitu, hogy megkérem majd őket, hagy lőjek egy fotót a cuki kis búrájukról.
A mellettem lévő szomszédom gyerekei amúgy is olyan édesek, hogy meg tudnám zabálni őket. Főleg a kisfiú, ő még ilyen pelenkás kis szaros, de gyönyörű. A kislány is nagyon szép, csak azt nem tudom, hogyan, mikor az apja meg anyja mindkettőnek olyan ronda, hogy be se kell öltözniük halloweenkor semminek.

Tippeket - hogy hogyan basszak ki a kicsikkel, vagy mit csináljak halloweenkor - várok kommentben. Ha pedig lesznek kis csokizabáló lurkók az ajtóm előtt, akiket le tudok fotózni, rögtön pakolom őket ide fölfele!

Addig is itt az egyik kedvenc halloweenes videóm:


xoxo, TA

2012. október 6., szombat

How to give up smoking

Hogyan szokj le a cigiről? Költözz egy olyan országba, ahol doboza 8 font, amiből már majdnem cipőt veszel.
Hogy miért jött létre ez a poszt? Hogy elújságoljam Nektek, hogy már több, mint egy hete nem gyújtottam rá. Konkrétan 1 hete és 8 órája! És a legjobb? Nem hiányzik :)

xoxo,
TA

Csak néhány kép Marlowból

Már ígérgettem, hogy töltök föl néhány képet a marlowi kirándulásról, szóval most rendes leszek. Egyébként azóta voltunk már újra, ergo azokból is dobok föl párat. :) Enjoy kisbarátaim!

Itt vezetek épp egy brutálkanyargós úton, amit Apa úgy választott ki a GPS-ben, hogy legrövidebb út. időben persze a leghosszabb volt, de sebaj, mert megérkeztünk.

Na itt kicsikét talán látszik, hogy mennyire fasza volt az út. Konkrétan egy erdő közepében volt egy aszfaltcsík, és a kocsi formája látszott is az úton, mert ezek a fák nem vágva vannak, hanem az autók ahogy mennek, úgy kopnak :D

Az út.

 Welcome to Marlow!

 Na és kérekszépen mindenkit, ez itt a marlowi LÁNCHÍD!

 Ami átível a Temzén, és mellette rögtön templom meg temető.


Az elmaradhatatlan telefonfülke, ofkorsz.

 Itt Angliában általában ilyen jó az idő :D

 
 És végül egy csóró szakadt kocsija.

Ha történik valami érdekes is velem, mindenképp írok!

xoxo,
TA

2012. október 4., csütörtök

ügyintézősdi

Mivel Apukám és Frodó itthagytak úgy, hogy a 20millió dologból, amit el akartak intézni, csak 2 dolgot intéztek el, a maradék 19999998 dolog persze ki másra maradt volna, mint rám. Szerencsémre itt volt még plusz 2,5 napot támasznak Öcsém, aki segített meg minden. :)
A gázszolgáltatót azóta se érem el telefonon, mert van valami éves ellenőrzés és elvileg telefonon kell bejelentkezni, gyakorlatilag meg mindig mondja, h te ezt most barátom beszoptad, mert kurvasokan hívogatnak minket, de cserébe egy vagyonért hallgathatod a zenét, amibe belepofázunk, hogy neten is el tudod ám ezt intézni. Persze nem tudod, mert akárhányszor írom be a referenciaszámot és az irányítószámot, nonstop azt írja ki, h nincs egyezés, ezért bejelentkezni se tudok. Még szerencse, hogy ilyen opció is van, ugye..

Szóval eddig igazából azért nem írtam, mert nagy volt a rohangálás. Mint ma reggel is, mert ki kellett mennem 8-ra a reptérre a Dokiért. Tegnap is voltam, csak akkor Öcsémet vittem ki. Már ilyen visszatérő vendég leszek, lassan festhetik az aszfaltra a nevemet, mint VIP parkoló, aki ide jár minden nap..
Hazaértünk, én elkértem a vasalódeszkát, mert vasalót már vettem, de a deszkára 30 fontot fájna a szívem kiadni, szóval az még nincs (lehet nem is lesz ennyiért). Vasaltam egy laza másfél órát, nekiugrottam a szobám takarításának, de olyan hulla voltam, hogy inkább lefeküdtem és aludtam egy pár órát. Fölkeltem és megembereltem magam, mondván én nem akarok olyan lenni, mint a "vendégeim", akik konkrétan fertőben éltek vagy nemtudom (lényeg, h a takarítás nem az erősségük). Elkezdtem porszívózni a szobámat, aztán a fürdőt, aztán a fönti előteret, aztán a lépcsőt is. Mire észbekapott a férj, hogy jaj, akkor megcsinálja a nappalit. Mondom fasza, akkor a konyhát is nyugodtan :D A feleség meg inkább ki is ment cigizni, csak ne is lássa, hogy itt mi folyik. Vajon allergiás a tisztaságra? Érdekes. Más a porra szokott. Természetesen, amit nem én csinálok, az szar, szóval ha holnap elmennek délelőtt, összetolom lent a kanapét, kirázom rendesen a pokrócot és normálisan kiporszívózom a nappalit, meg a konyhát is. Szerintem fertőtlenítő törlőkendővel föl is mosok a konyhában, biztos, ami biztos.
A mosogatót is "megszereltem". Folyt be alá a víz az idétlen pacsáljuk mindenfelé a vizet mosogatási stílustól, ezért vettem szilikont, és kinyomtam a szélét, h ne folyhasson be literszámra a mosogató alá. Persze "kedves vendégeimet" ez se zavarta, hogy napont egy 2 liter vizet facsarok ki a rongyokból. A legjobb, hogy kiírtam, hogy légyszi ne mosogass 1 napig, mert szárad a szilikon. Ha mégis sok lenne a cucc, extraóvatosan tedd. Persze tele van a mosogató, de extraóvatosan inkább nem mosogatnak :DD

A nagy rohangálás és lakásszépítés/takarítás közben azért jut a vásárlásra is időm. Hát hogy a faszba ne jutna, ugye :D Épp ma mondta Doki, hogy ezt sosem fogja fölfogni, hogy hogy a francba lehetséges az, hogy egy nő inkább nem fűt, de megveszi magának a 20. pár csizmáját. Mondtam, hogy fölöltözni meg betakarózni be lehet, akkor nem fázik az ember, de egy új csizma mindig kell :D Én is inkább kicsit éhesebb leszek (legalább fogyok is), minthogy ne tudjak venni magamnak ruhát vagy cipőt. Ez ilyen női dolog, a férfiaknak meg se kéne próbálniuk megérteni szerintem.
Na, tehát voltunk Öcsémmel IKEA-ban, ahol vettem habverőt, új ilyen papír lámpabúrát vagy mi a túrót, mert az itteni régi elég viccesen állt meg gáz is volt. Még volt valami, amire nem emlékszem, a de a legfontosabb a TÜKÖR. Vééééégre van tükröm :)
Utána a teszkóban megleptem magam a legolcsóbb teszkógazdaságos mikróhullámű sütővel, ami pazarul működik: melegíti amit beteszek. Fantasztikus! Vettem még vasalót is, mondjuk azt nem a leggagyibbat, csakhát vasalódeszkám nincs. Ezt már taglaltam. Drága.. :(
Öcsémmel plázázás közben betértünk egy ilyen sportboltba. Na mondom, fasza... Megint a hülye focis agymenése. Hát baszki, földbegyökerezett konkrétan a lábam. 3 szintes, szintenként is hatalmas alapterületű ez a bolt, ahol nem csak sportcuccokat kapni, hanem normális rucit is. Hogy fokozzammég: KIÁRUSÍTÁS van. De olyan, hogy úristen, sírni tudnék, amiért nem vagyok gazdag. Azért nem kell félteni, megleptem magam egy csizmával, ami le volt árazva 39.99-ről 12-re. A következő nap kiderült, hogy igazából ez egy gyerekcsizma :D
Hogy honnan derült ki? Doloresz barátnőm mondta, hogy neki feltétlenül szüksége van egy ilyenre. Én meg mondtam, h miért is ne, veszek neki. Angolban neki a lábmérete 6-os. Mondom a faszinak, h ebből adjon 6-osat. Nincs, csak 5,5-es,mert hogy a gyerekcipőket eddig a méretig gyártják csak. Néztem nagy uborkafejjel h wtf, na mindegy, nem ciki :D Na, abba a sportboltba majd elviszek minden kicsi pajtásomat! Többek között ez a póló is nagyon fasza

Na, már nem nagyon jut ám eszembe. Drukkoljatok, hogy ki tudjam evakuálni a lakást és ne kelljen azt hallgatnom, ahogy családfő mind a 200 kilójával horkol, a gyerekek a nyakamon lógnak és a családanya meg primitív fejjel magyarázza, hogy tépné ki más belét a száján keresztül.
Kösz, hogy olvastok, ha olvastok egyáltalán!

xoxo,
TA

2012. szeptember 30., vasárnap

back again

Nos, visszajöttem ebbe a csodás (és itt most nem cinikus vagyok, mert tényleg csodás!) országba. A nyáron rengeteg szuper dolog történt, végre van diplomám és 3 hónapra alkoholista is voltam - na ez már cinikus megjegyzés volt (erről is lenne mit mesélni, de talán majd egy másik posztban, ha már semmi mondanivalóm nem lesz).
Hát vannak még fennakadások, pl a 3 hónapja itt ingyen lakó család, akik miatt 2 napja remegek az idegtől. De ezt is egy későbbi posztban taglalnám, mert most indulunk a PIACra LNDNba :)

xoxo TA

2012. június 19., kedd

Diplomás lettem vazze'

Ma megvolt a szóbeli része is a záróvizsgának. Alig aludtam előző este, mivel végig a tételek pörögtek az agyamban. Brutális volt. Reggel majdnem hánytam, de aztán legurítottam egy energiaitalt és újult erővel elindultam a Líceum tornya felé. Ott aztán elkezdtünk stresszelni Dave-vel, majd miután Suzie is megérkezett, már vidámabb lett a helyzet, voltak egész vicces pillanataink, amikor már kínunkban csak nyeríteni tudtunk.

Aztán eljött az idő, bementünk, egész jó tételeket húztam (pozitív gondolkodás powa), meglett 3-assal a szóbeli (utolsó tételhez fingom sem volt, de nyekeregtem jobbra-balra, aztán nagynehezen elengedtek). A vizsgabiztos egy ultrakretén faszi volt, aki azzal zárta az "eredményhirdetést", hogy - idézem - "még ne kezdjenek el dolgozni a szakmában". WTF?!
Egyrészt, ha akarnánk, se tudnánk elhelyezkedni, mikor egy rendes szakmai gyakos helyre, ahol ténylegesen tanítanak valamit is csak ismerősök és család segítségével lehetséges bekerülni.
Másrészt menjen a jó kurva anyjába, mert most szerinte én attól egy senkiházi hozzá nem értő vagyok (pl. a magazinműsor, dokufilm készítés vagy adásrendezősködés), csak azért, mert egy magyar filmtöri tételt nem tudtam? Esetleg, aki nem volt tisztában egy egyetemes filmtörténeti korszakkal, az is szar, és haszontalan? Értitek? Össze sem hasonlítható a 2, hiszen az egyik tényleg szakmai (amit egyébiránt basztak megtanítani itt nekünk), a másik pedig full seggelésre ment.
Amint a kezemben lesz július 6-án a diploma, megkeresem a faszi nevét és írok neki ímélt, hogy ezt a frenetikus tippjét vajon honnan az anyja segglyukából szedte elő és merte elmondani? Mert ha valami híres-neves filmrendező lett volna, aki fel tud mutatni valamit. De csak egy helyi vidéki..

Tehát ennyi lenne.
Voltunk barátommal egyébként múzeumok éjszakáján. A Metropolis című némafilmet vetítették, és élő zenekar játszott alá zenét, fasza volt nagyon. Még mindenki Kertész Vilmosa is megjelent az eseményen valami fiatal pipivel. Hajjaj, Magdi anyus forog a sírjában, nem beszélve szegény Gizikéről ugyebár. Csak nehogy alkoholba fojtsa bánatát.

xoxo, Ta

2012. június 16., szombat

Cameron Diaz

Jó régen írtam, bocsi, csak időközben hazajöttem Magyarországra, aztán tanulok, mint állat, merthogy államvizsga van, amin meg fogok bukni, de ez mellékes.

Miután hajnalban hazaértünk 8-án hajnalban, aludtam 3 órácskát, és bementem barátnőmhöz a munkahelyére, aki ordítva bőgve és kurvaanyázva köszöntött :D Vicces volt, ez volt olyan 11 óra körül. Na ekkor már el is kezdtünk inni, aztán átmentünk Bónihoz fodrászkodni, ahol nagyon megörültünk a jégeres üvegnek a hűtőben. Annak még jobban persze, hogy valami bazifinom pálinka volt benne a keserű jéger helyett. Le is húztunk párat :) Fi-nak le kellett vágni a haját rövidebbre, mert bazira tört neki, emiatt majdnem bőgött, unokahúgaim vigasztalták, dehát nem kellett volna, mert ez sokkal jobban áll neki ;) Aztán visszamentünk Fi munkahelyére, és folytattuk az ivászatot.

Másnap ugyanez, csak átjött Fi meg Ti. Éjjel meg hatalmas vihar, dejó h hazajöttem és rögtön szar idő.

Hétfőn anyukám lehozott Egerbe, most a barátomnál vagyok, ő épp dolgozik, mert valami balettvizsga van és megkérték, hogy menjen be. 5-re én is benézek majd, kíváncsi vagyok  :)

Hétfő este beugrottunk a retro burger nevű helyre, ami a sétáló utcában van. Hát én ekkora hambit még életemben nem láttam, le is fotóztam, odaraktam a kezem összehasonlításképp, de nem hiszem h a kép visszaadja a valóságot, h valójában milyen bazihatalmas. Sajtosat kértem, 700 forint körül volt, és 2 napig ettem, mindkétszer jóllaktam vele:






Szerdán volt a szakdoga védés, amin nagyon izgultam, és utolsó előttinek mentem be. Egyik csoporttársamat nagyon lehúzták előttem, tehát már az esélytelenek nyugalmával ültem a tanárok elé, mintegy odanyújtva a nyakam, hogy akkor tessék, vágják le guillotinnal, mindenkinek jobb lesz az úgy. Edvárd (nevezzük így egyiküket) tanár úr elkezdett hozzám angolul beszélni, kérdezte, hogy:
-Londonból jövök?
-Mondom nem, egy mellette lévő városból.
-Hát, hogy csak ezért jöttem haza? (innentől már magyarul folytattuk)
-Igen.
-Hanyast szeretnél kapni?
-Mindegy, csak ne bukjak meg.
-Megnézem beleírtad-e Cameron Diazt, mert ha igen, az baj, kikészít az a nő.
-Nem írtam bele direkt.
-4-es.
És ennyi, OMG!
Remélem a záróvizsga is így fog menni, bár semmit nem tudok, minden apró kis hülyeség érdekesebb most, mint az a csodás 44 tétel.. Plusz ma múzeumok éjszakája, épp most hívott barátom, hogy ha a színházban végeztünk, elnézhetnénk a kis zsinagógába, van ott vmi este. Oké!

Majd még írok a marlowi kiruccanásunkról, amit Apáékkal ejtettünk meg, meg majd nyomok is föl pár képet, főleg az ottani "Lánchíd" kicsi másolatáról, ami tökre nem hasonlít a Lánchídra, de az mellékes.

19-én iszunk, vagy bánatra, vagy örömre. :)

xoxo, Ta

2012. június 4., hétfő

Csak egy poén

Írtam Apukámnak SMS-t, hogy ugyan hol járnak (mert jönnek végre hozzám, én meg majd megyek velük haza VALAMIKOR) és azt a marhahúst, amit múltkor nem sütöttünk meg, kidobhatom-e, mert nagyon fura a színe már. Erre jött a válasz: "Calais előtt vagyunk. Franciában. Marhahúst nem is vettem, a tarját amúgy megsütöttem, de nyugodtan add oda a Júnónak (kutyánk). Pussz".
Én meg néztem, hogy most mi a fasz van? :D Ezt válaszoltam: "A lányod vagyok baszki, hogy adnám a tarját a Júnónak, amikor Angliában vagyok és a múltkori steak szeletről beszélek! :D"
Aztán írta, hogy azt hitte, hogy öcsém írt, de akkor nyugodtan basszam ki a marhahúst.
Marhahús: kidobva.

xoxo, TA

2012. június 2., szombat

Hókefélke

Előző éjjel nehezen aludtam el, olyan 3 körül sikerült is, zenét hallgattam addig, ugyanis sikerült 2 kávét aznap meginnom, amitől mikor aludni kellene, kipattan a szemem, mikor tanulni, egyszerűen nem bírom nyitva tartani (mint Tom a Tom&Jerryben, mikor így fogpiszkálókkal kitámasztja, na kb olyan vagyok én is). Mivel nem lett átrendezve a szobám, így fordultam 180 fokot az ágyikómban és álmodtam ugyan, de nem durvát csak ilyen hülyeséget, amiben bizniszvumenként oltottam egy cégvezetőt.
Reggel pedig mire keltem? Hát megjött a bodyshopos csomagom, vuhuuuuu! És még aggódtam, h sose fog megérkezni. Már csak a barátom bakelitlemezei vannak hátra, remélem azt is időben (mielőtt elindulnék haza) meghozza a postás :)

Telefonáltam Anyuékkal, meg Puti uncsitesómmal, mondta, hogy kapott boxzsákot, és gyakorol, hogy együttes erővel le tudjuk zúzni majd a nővérét meg öcsémet, és átvegyük a világ fölött az uralmat. Meg fog kapni ilyen tologathatós kosárlabda palánkot, mondtam, hogy akkor majd tolunk egy jó game-et.
Aztán Apa otthon beállította Kereszanyukám - hívjuk Bóninak - telefonján a vibert (ez ilyen ingyen sms meg telefonálós app okostelókra, és akkor műxik, ha van internetkapcsolatod, és a másiknak is épp be van kapcsolva a net). Rögtön kapott is Bóni sms-t egy külföldi számtól, hogy "Hiányoztok!". Na, gondolta ez én leszek, a kis keresztlánya, külföldi szám, tuti. Le is ültette szép sorba a kanapéra a kiscsaládot, szépen lefényképezte őket és elküldte üzenetben. Aztán egyre furcsábbá vált a dolog számára, mikor azt "írtam", hogy nem iszok alkoholt, mert allergiás vagyok rá. Még furcsább lett főleg akkor, mikor ilyen üzenetet kapott: "Voltam egy partyn és elájultam a wc-ben, ott találtak rám. Utána még 3* elájultam... Habzottam... Azt hitték, kokainoztam, mert ezek olyan tünetek. Volt egy orvos a partyn és ő térített eszméletemhez."
Na, mikor fölolvasta ezt az üzenetet, az egész családom lehidalt, hogy dehát ezt ők nem is tudták és miért nem mondtam el nekik és amúgyis jézusom, már a temetésemet tervezgették szerintem fejben, mikor is kiderült, hogy hát bazdmeg ez nem is a lányotok, hanem Bóni egyik barátja, aki kint él Amerikában, allergiás az alkoholra, ennek ellenére ivott. Mikor ezt elmesélte Bóni a telefonba, szakadtam a röhögéstől. Mondta, hogy látnom kellett volna Anyámék fejét :D No, hát még szerencse, hogy nem vagyok allergiás az alkoholra. Az baszna be, kitagadnának a családból. Nálunk ha pia van, inni kell, kész, tessék tudomásul venni. Ez mondjuk inkább akkor van, ha sok pia van. Ha kevés, akkor Apa dugdossa, meg hogy nemmész onnan, az az enyém. (Megjegyezném: édességgel ugyan ez a szitu, csak ott akkor is megy a dugdosás, ha 20 kiló csokink van.)

Voltam ma moziban is. Gondoltam ne nézzek már ki úgy, mint a mosottszar, kicsit tűnjek már ki a szépségemmel, - mert az van ezekhez a csúnya angolokhoz képest - kisminkeltem magam meg kivasaltam a hajam, hehhe :D Jaj, igazán jó érzés volt, tök sok önbizalmat adott.
A film nem volt rossz, de egyébként csak Charlize Theron miatt, nem értem a másik kislányt, a kristen sztyuártot mi a faszért kell beleerőltetni bármilyen szerepbe, amikor csak egy arckifejezése van és az is baszottul idegesítő. Hogy jutott be egyáltalán a színészképzőbe, és hogy nem baszták ki onnan, mint macskát szarni?!
A legviccesebb a moziban az volt, hogy vannak olyan ülőhelyek, amik ilyen mozgósak. Tehát mittomén, látod h a filmben lovagolnak, akkor a széked is úgy mozog, mintha te is lovon ülnél. Kurvavicces, végig azon röhögtem, ahogy a mozgószékesek rángatóznak :D
Bazidrága a mozi, egy jegy 9,30 font, és ha még akarsz zabálni vmit mellé, az se piskóta. Egy ilyen közepes kukorica 2db (kb) 8 decis üdítővel majdnem 10 font. Brutál.

Aztán szomszédasszonnyal beültünk a pubba meginni egy cidert. Végig az embereken röhögtünk. Volt egy faszi, akinek szerintem legénybúcsúja volt, mert egy tornadressz volt rajta, ilyen csipke harisnyakötő az egyik combján meg ilyen ehető cukorkatanga és melltartó a tornadressz fölött. Fenomenális látványt nyújtott. Aztán voltak ott ilyen méteres tűsarkús kislányok meg öreg nőcik, annyira, de annyira közönséges kinézettel, h szégyellném magam, ha ismerőseim között lenne ilyen, nemhogy én nézzek ki úgy.

Mára ennyi fért bele nagyjából, úgyis írok még, ha eszembe jut valami fincsi dolog, de a napokban nem sanszos, mivel jubilee weekend van, ami az én olvasatomban egyet jelent: záróvizsga-tétel tanulást.

xoxo, Ta

2012. június 1., péntek

Idegbaj

Nos, újabb nap, újabb idegroham :D
Nagynehezen sikerült befizetnem az albi díjat, ezt nem részletezném most, hogy hogyan, miként történt a dolog, lényegtelen is. Az volt izgibb, amikor ahhoz a pasihoz kerültem, akinél a kártyát csináltattam. Merhogy megkérdezte, h na és dolgozom-e már? Tyíí, mondom, na erre most mit mondjak. Mert úgy lehetett kártyát igényleni, h azt kamuztam, h iiiiigen, mindjárt dolgozni kezdek stbstb. És akkor beírják, h kb mit akarsz melózni, milyen munkakörben, mennyit fogsz keresni, mennyi lesz a kiadásod stbstb. És akkor most George (mer ez a neve) megkérdezte, h hmhm, mit is dolgozol? Mert ugye már van melód. És akkor mondtam, h Apukám cége és sales manager vagyok, mindent szépen föl is írt, h ezt neki muszáj bevinnie az adataim közé. Aztán jött a magyarázkodásom, h hát én azért nem úgy kapok ám fizetést, hanem cégekhez járok reprezentálni a mi cégünket (még nem amúgy, de hamarosan már ez tényleg igaz is lesz) és Apa fizetségül zsebpénzt ad. Gyorsan fölhívtam Aput, mondta, h király vagyok, semmi para, jó is hogy ezt mondtam :) Egyébként ezek a bankba nagyon rendesek mindig. Például a másik faszi, akinél volt már kétszer, ma megismert és integettem is neki meg mosolygott. Mindig megkérdezik, hogy vagyok, milyen napom van, én mondom h király, visszakérdezek, h na és veletek mi a stájsz. Ilyen rendesek meg én is velük.
Aztán a nagy idegességre való tekintettel (engem felbasz már maga a tény is, hogy hatmillióan vannak valahol, ahol én is; és nem csak otthon munkaszüneti napok előtt, hanem itt is) megleptem magam egy gyönyörű cipellővel, mert csak 15 font volt (gondolom otthon olcsóbb a dikmánba - értsd: deichmann-, de nekem itt és most kellett).
Bepótoltam ez elmaradt ajándékokat is.
Persze rájöttem, h minden, amit interneten rendeltem, nem fog megérkezni, amíg itt vagyok, hála a királynőnek és a 60. uralkodási évfordulójának....
Na, és akkor most egy kicsit arról, hogy miért is fogom átrendezni a szobámat hamarosan:
Történt vala, mikor kijöttem, beköltöztem, kitaláltam, mekkora király a tervem, ahogy a szobám berendezem majd. Jó is meg minden, de az ágyam baszottul nem jó helyen van, mert hülyeségeket álmodok. És nem is az h hülyeségeket, mert volt olyan álmom is már, hogy arra keltem föl, h röhögök álmomban, de a tegnap esti nagyon betett.
Az volt benne, hogy volt egy kisbabám, és vmi szállodás színházban voltunk. Barátom színházban dolgozik, világosító btw, így álmomban elég hiteles volt, h ő ment dolgozni, és mondta, h a babánk úgyis alszik, menjek megnézni az elsőadást. Mentem, de nem volt helyem hova ülni, ezért egy ilyen sötét szobába beküldtek, ahol a tv-ben az előadást láthattam. Meguntam, szóltam csopitársamnak, hívjuk mondjuk Pumuklinak (;P), h figyeljmá, mutatok vmit (a gyerekem, mert h nem tudta h nekem van olyan), és így ordítva elindul, mondom kussoljá má bazdmeg. Benyitok a szobába, pici babám sehol, ég a villany, üvölt a tv, és egy másik ágyon egy pasi, vmi serial killer a nyakától az ágyékáig vág föl egy másik faszit. És akkor elkezdtem menekülni és fölriadtam. Elég creepy, nem? Azta, hát még így leírva is borzasztó. Tuti szörnyű anyuka leszek, h csak úgy hagytam egyedül a pici babám.
Na ezért rendezem át a szobát és ezért vagyok idegroncs.
Tanulni is alig bírok, egyszerűen nulla a koncentrációs készségem, plusz kb már félek elaludni esténként, h na vajon mi lesz a következő álmomban..
xoxo, TA

2012. május 30., szerda

A test bolt

Ma reggel arra ébredtem, hogy jött egy ímélem a The Body Shoptól. Na jó, nem is erre ébredtem, de jó szokásomhoz híven első dolog a laptop bekapcs aztán gmail, fészbuk stb.
Tehát az állt a levélkében, hogy mivel a 2. Böskének a hétvégén lesz a 60. trónolási éve, ezért ilyen diamon jubilee weekend lesz és ezért ha online rendelsz BÁRMIT, akkor 2-t fizetsz 4-et (NÉGYET!) kapsz a bodyshop oldalán. Húú, mondom ezt nem kellett volna, rögtön számolgattam, aztán kimatekoztam mindent. Meg is rendeltem amit szerettem volna, főleg ajikat, mert mikor máskor lenne mindenki szülinapja meg névnapja a családban, ha nem most :D Nem mindent, mert van egy kuponom is ám, ami úgy szól, hogy ha 25 font fölött vásárolok, 10 fontot visszakapok. Istenem, hát ezt direkt az ilyen hülyéknek találták ki, mint én, a fogyasztói társadalom vakjai számára! Imádom! :)
Aztán teszkóztam is, Putikámnak vettem ajándékot, mert hogy a nővérének, Zs-nek lesz a 12. szülinapja, és valamiért Puti most gyökérnek tart (9 éves), azt gondoltam ne sértődjön már meg, hogy csak a nővérének viszek ajándékot. Na már csak attól kell tartanom, h tetszik-e majd neki, mert mikor még otthon voltam, ilyen rokkeres stílusba nyomta (már amennyire 9 évesen engedi a szülői diktatúra ugyebár), ami abban merült ki, hogy a fekete, a lila és a rózsaszín volt a kedvenc színe. De most elkezdett hip-hop-ozni, aztán az nagyon a rokkeres ellentéte. Tehát a gyerekruha-osztályon mintegy másfél órát sikerült eltöltenem, mire találtam valami kicsit angolosat, kicsit csajosat, ami nagyobb, mint ahány éves a csöppem, mert igazából nem is olyan csöpp. Drukkoljatok!
Már csak Zs. unokatesóm maradt, aki belépett a mindenki által gyűlölt pubertásba, és elkezdett pattisodni. Fú de utáltam, és még mindig tart, pedig 23 leszek! Szóval Zs-nek egy arcápoló csomagot fogok venni, szintén a testboltban (akkor lövöm el a -10fontos kuponom).
Ja, és csokit is viszek majd FI és TI barátaimnak ;)
Holnap el kell intéznem egy csomó dolgot, és még időt is kell kerítenem a tanulásra mindemellett. Fárasztó napnak nézek elébe.
Ja, és tudom már mikor megyek haza, de ez titok, meglepetésnek szánom ;)
xoxo TA

2012. május 29., kedd

csak pár szó

Hát, szerintem rossz helyen van az ágyam. Mióta itt vagyok, olyan hülyeségeket álmodok, hogy Dalí álmai ehhez képest kutyafasza volt. A másik lehetséges helyre meg nem tudom, h átrakjam-e az ágyikót, mert az a fal ahol a fejem lenne, szomszédos a fürdőszoba/WC falával és itt papírból vannak a falak. Elfingja magát a szúnyog a sloziban, az áthallatszik ide. És nyikorog fönt minden, borzasztó. Kivi vagyok, mikor szakad le az emelet.
Aztán írok néhány sort a szomszédokról. Igaz nem olyan borzasztó a helyzet, mint otthon volt a jó kis Jimmyvel meg a mulatóssal meg a búcsús parasztdiszkóval, amit megspékeltek egy kis ordibálással az otthoni szomszédok. De azért az itteniek se piskóták. A mellettünk lévő lakásban lakik fogalmam sincs mennyi baba, olyan 2-3ra tippelek. Te, ezek nonstop üvöltenek. Még éjjel is. Aztán, mikor apuci megunja, kapcsol nekik egy kis nickelback-et, mert azt mindenki szereti ugyebár (már az egész utca kivülről fújja a how you remind me-t).
Aztán most, hogy ilyen esőmentes napsütéses jóidő van, hálistennek a gyerekek is kiözönlöttek az utcára. Az egy dolog, h kint játszanak meg fociznak, de bazdmeg mi a faszért a betonos úton, amikor 20 méterre egy akkora focipálya van, h a fradi stadion elbújhat benne. Ja, igen, állítólag azért, mert azt ki kell bérelni. Na ne mondd már, h 2 kisgyerek nem mehet ki labdátrugdosni egymásnak. Szánalom. Semmi gond, helyette hallgathattam az üvöltözésüket. Plusz jöttek még gyerekek (vmi banzáj lehetett, barbecue stb a felnőtteknek, gyerekek meg sipirc ki az utcára üvöltözni), aztán láss csodát, megjelent a FAGYISKOCSI! Az utcánkról tudni kell, h zsákutca és minő meglepetés, az ablakom alatt van ilyen kis 2 autónak való pakolóplacc, amit a fagyiskocsi be is foglalt. Zenélt egy kicsit, mire az üvöltöző kis köcsögök rohantak is fagyit venni. Aztaistenem, nem akarok még mindig gyereket. A gyerekek ordítanak, visítanak, hisztiznek és hánynak. Eww.
Ó, majd elfelejtettem! Hétvégente a focipályán szokott lenni meccs, gondolhatjátok milyen jó olyankor aludni :)
Hiányoztok amúgy :( És hiányzik a pici kis barátom is, de nemsoká már megyek haza és akkor majd jól megszorongatlak titeket! Remélem spóroltok már, hogy meglátogassatok!
xoxo TA

2012. május 25., péntek

kis összefoglaló

Attól, h kijöttem és nem volt laptopom (kihoztuk a kocsival, majd azzal a lendülettel Apáék haza is vitték, mert elfelejtettük kivenni), nekem van mentségem h miért nem írtam eddig ide, de kisbarátaimnak nincs, szóval EJNYE-BEJNYE!
Szóval elsején, a munka ünnepén megérkeztünk. Az út szörnyű volt és borzasztó és jajde kényelmetlen. Büdösen kb végigaludtam az új szobámban a cuccaim között egy napot, aztán újult erővel és immáron illatosan (merhogy azé lefürödtem 3 nap után) nekivágtam a brit szigetnek. Vezetgetek, járok teszkóba, a plázába és ikea is van. Iszonyatosan bonyolult a közlekedés. Sztem a világon összesen ennyi körforgalom nincsen mint ebbe a kurva városban. Egyébként abszolút könnyű az egész vezetés, hamar hozzá lehet szokni, h tökre a másik oldalon vagy.
Apáék elküldtek egyik éjjel a leytoni piacra árak után kérdezősködni. Namármost, én járok szívesen mindenfele, de annyira paráztam, mint még soha. Idegen országban, egy régi szar (2005ös térképes) gps-szel, Londonba bevezetni és ott egyedül éjszaka a piacon lányként pasiktól kérdezősködni h mennyi a mangó és barátai, nagyon para! Túléltem, nagy király vagyok.
Van egy szomszédasszonyom, Cristina, félig magyar, félig román. Én kedvelem, velem nagyon kedves, átjárunk egymáshoz pletyizni meg kávézni meg mittomén. Ma kaptam tőle utónévnapi ajit is. :)
A pláza bazinagy. Akkora, h mire egyik végéből átmegyek a másikba, tőből szakad ki a lábam, és még van másik oldala is, amin vissza lehet mászni (ugye akkor már csak a kezeiden, vagy mint FI kedvenc viccében, a kocsmás-tolószékesben).
Apropó tolószék. Itt minden 3. ember kripli. Ha nem tolókocsis, akkor szellemileg sérült. Nagyon gáz, kajak félek. Ezekkel az angolokkal bazdmeg keveredni sose! Hát még a végén születik vmi torz szörny. Jujj.. Akkora bizniszt lehetne építeni erre a tolószék gyártásra, h fél év alatt multimilliárdos lennék. És nem csak a nyomik ülnek tolókocsiba, hanem a kibaszottul dagadt lusta dögök meg az öregek is, akik lusták sétálni. Mondjuk tényleg nagy az a pláza, de azért nehogymár ne tudjon lesétálni annyit.
Voltunk pubban is, amikor a bayern-chelsea meccs volt a tvben. Persze élő közvetítés, fú, de mocsokrészeg volt az összes brit. A nők meg. Hát elvegyülök a kis sonkáimmal, sőt talán még ki is tűnök, mert nem vagyok azért ezekhez képest olyan nagy darab. Az angol lányokról azt kell tudni, h vagy nagyon bátrak, vagy vékonyító tükröt vett nekik anno az anyjuk az ikeában, mert ezek úgy veszik föl a miniruhát, mint anettka a dominajelmezt a budapest tv-s betelefonálós műsorába. Ez kajak így volt, h jártak-keltek ott mellettünk a lányok és az egyiknek basszus kilógott a MAMABUGYIja a ruha alól. És nem ám ilyen kis molett csajról beszélünk, hanem egy kétajtós szekrényről.
Hát azt hiszem így elöljáróban ennyit. Ha még lesz valami izgis dolog, akkor megírom. De olyannyira nincs, h már 4db egyenként több,mint 400 oldalas angol nyelvű regényt kiolvastam (baziolcsó a teszkóban a könyv), annyira meghaltam az unalomtól. Persze ez azelőtt volt, h visszahozták volna a laptopom.
Vigyázzatok magatokra addigis. És írni ide! Tudjátok, anonimek vagyunk, szóval bármit ;)
xoxo TA

2012. április 29., vasárnap

HOLNAP

Holnap indulok reggel 6kor.
Megtartottuk tegnap a búcsúbuli második részét, kicsit kész voltam, hánytam is. Vagyishát meghánytattam magam, h jobban legyek, aztán FI-val elmentünk "szórakozni", de jó szar is volt.. :D
Pénteken meg találkoztam barinőmmel, hazajött Bécsből, és egy ilyen foghíjas osztálytalit nyomtunk a ligetben, jót ittunk, de annyira nem volt izgi. :D Főleg azért nem mert 11-kor átslisszantunk a burger királyba, és ott bevágtunk ketten egy party pack-et, ami soknak bizonyult, mivelhogy hát kihánytam azt is :D
Ma egész nap kb csak aludtam meg döglöttem, átjött TI segíteni levinni az emeletről a cuccaim, innen is puszi és köszi mégegyszer. Elköszöntem hát a kisbarátaimtól, remélem azért majd jönnek meglátogatni :)
xoxo, TA

2012. április 18., szerda

aya

Kedves kis barátaim ayához hasonlítanak.. Kocsogok! :D
Amúgy nem holnap indulok, mert, mint kiderült még az sincs már az új szobámba, ami eddig ott volt.. Remélem pénteken azért már el tudok indulni. Már mennék, mint az őrült.
A búcsúbuli jól sikerült, ezúton is köszi nektek. Annak annyira már nem örültem, hogy amikor hazaértem, az összes lufi az ágyamon volt....
:*
ta

Búcsúbuli

Megvolt kis barátunk búcsúbulija. Nagyon kitettünk magunkért. Lufi, ajándék, szomorú zene, minden ami kell egy ilyenhez. Reméltük, hogy ennyi készülődés után nem gondolja meg magát, és tényleg elutazik. Nagyon szolid, kulturált móka és kacagás volt, bár reggel felé kezdtünk leginkább belejönni, akkorra már igazi énekesekké váltunk, és el is hittük, hogy tudunk énekelni... nem kellett volna. Legalább lesz min nevetni, mert természetesen az ilyen pillanatokat meg kell örökíteni. Mondjuk hang nélkül egész elviselhető.
A másnapot kihagytam volna, de ez van ha az ember még fiatal és féktelen!

TI

2012. április 10., kedd

haladunk

Na, már egész jól haladok a szakdogával, el is mertem küldeni a konzulensnek. Remélem veszi a lapot, h bazira nem érdekel a dolog és h már lassan költözök el, szóval egy amúgyis kamu szak miatt ne kelljen már halálkomoly értekezősdit írnom.
A kedd azonban eltolódott csütörtökre, szóval 19-én megyek. Egyébként már megvan az egész heti programom is. Kíváncsi vagyok a búcsúbulimat akkor most melyik nap is fogják a kedves kis barátaim megtartani. :P
Na, megyek is, puszi
ta